Fókuszban a komposztálás
A komposztálás olyan biológiai úton katalizált folyamat, melynek során hulladék szerves anyagokból levegő, megfelelő nedvességtartalom és hőmérséklet mellett humuszszerű anyagot - komposztot - kapunk végtermékül. A komposzt gyakorlatilag mesterségesen előállított humusz, mely nagyon sok, a növények számára létfontosságú tápanyagot tartalmaz. A jó komposzt nagy szervesanyag tartalmú, földszerű, megfelelő nedvességtartalmú morzsalékos anyag, melynek kellemes illata van. A komposzt kijuttatásával jelentősen javíthatjuk talajunk szerkezetét, tápanyag tartalmát, mikrobiológiai sokféleségét - ezáltal biológiai aktivitását, vízmegtartó és tápanyag tároló képességét is.


Környezeti nevelési jó gyakorlatok
A nyár és az ősz a friss zöldségek és gyümölcsök időszaka. Hogy télen is élvezhessük a nyár ízeit, különböző tartósítási módokat alkalmazhatunk. A tartósítás lényege, hogy a romlást (nemkívánatos erjedést, rothadást, penészesedést stb.) előidéző baktériumokat, gombákat elpusztítsuk, vagy olyan körülményeket hozzunk létre az élelmiszerben, mellyel szaporodásukat, élettevékenységeiket gátoljuk. A házilagos tartósításnál érdemes arra törekednünk, hogy tartósítószer (vegyszer) mentes, a zöldségek és gyümölcsök beltartalmi értékeit minél inkább megőrző technikákat válasszunk. Megfelelő százalékban adagolva a sónak, cukornak, méznek, ecetnek is kitűnő tartósító hatása van.
A ’80-as években voltam felső tagozatos diák egy lakótelepi iskolában a főváros külkerületében. A mai napig élményként emlékszem az egyik gyakorlati óránkra. Az akkori gyakorlati tanóra a későbbi technika órának felelt meg és a barkácsolástól a főzésig, a szabás-varráson át az esztergálásig sok praktikus tudást igyekezett átadni a tanulóknak.
O-Sense