header

Biológia

Védett, kihalt, helyi, nem helyi?

Beküldve: Biológia.

A biológiai sokféleség nem csak a bolygónkon előforduló fajok összességét, és azok genetikai változatosságát, hanem egyben az élőhelyek sokszínűségét is jelenti. Vizsgálhatjuk egy nagyobb terület vagy akár egy kerti tó biodiverzitását=biológiai sokféleségét is. Mi egyszerű kis feladványunkkal a helyi, védett fajokkal, valamint a kihalt fajokkal ismertettük meg a gyerekeket.

Miután kiválasztottuk és kinyomtattuk a képeket névvel ellátva, arra kértük a résztvevőket, hogy csináljanak a képekből 1-1 kupacot aszerint, hogy az élőlény kihalt - még mindig él, vagy aszerint, hogy megtalálható-e a Kárpát-medencében.

A képeken szereplő állatok, növények: pilisi len, hóvirág, aranysakál, vidra, nyugati földikutya, gyurgyalag, kerecsensólyom, nyírfajd, dodó, eurázsiai vadló, erszényeds farkas.

Ez az egyszerű feladat, de több olyan témát is felvet, mellyel egy vagy több tanóra keretében is érdemes foglalkozni.

Szó eshet a magyarországi helyzetről, mit nyilvánítottunk védettnek, veszélyeztetettnek, mit jelentenek egyáltalán ezek a fogalmak. Mit jelent az, hogy valami endemikus (egy adott helyen élő, helyhez kötött) vagy reliktum (maradvány, más földtörténeti korból származó) faj. Mely állatok haltak  ki a képen szereplők közül (erszényes farkas, dodó), hol éltek, mi a kihalás oka, mi az ember szerepe ebben.
Érdemes kitérni Magyarországra, a Kárpát-medencére, hiszen itt a gyerekek mindennapi ismereteire lehet alapozni és az egész téma közelebb kerül hozzájuk.

Kedves tapasztalat, hogy a földikutya annyira idegennek, "űrlénynek" tűnt a gyereknek, hogy néhány kivételtől eltekintve mindenki a kihalt állatok közé sorolta, s amikor kiderült, hogy Magyarországon található öt fajból három, a meglepettség és öröm ült ki arcukra.

A kép forrása: www.nol.hu

2015. május

Kövess minket!